Áramütés veszélyei
„A feszültség alatt lévő vezeték pontosan ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentesített…”
CSAK MÁS A FOGÁSA!
Az elektromos áram lehet AC (váltakozó áram), és DC (egyen áram). Mindegyik veszélyes különböző feszültségszinteken!
A közcélú lakossági hálózati feszültség 230V / 400V AC feszültségű.
Az emberi szervezet 70% víz, így amennyiben a feszültség át jut (átüti) a bőr szigetelő képességét, akkor az alacsony ellenállású közegben könnyedén halálos áramok tudnak kialakulni. A belső lágy szervekben károsodásokat okozhat.
Veszélyes feszültség, és áramviszonyok:
50V feletti AC feszültség már veszélyt jelenthet. 100mA (0,1A) áram pedig már halált is okozhat!
120V feletti DV feszültség már veszélyt jelenthet. 100mA (0,1A) áram pedig már halált is okozhat!
Az IDŐ jelentősége:
A legkritikusabb azonban az időtartam. Annak a „pillanatnak” az ideje, ameddig az áramkör záródik a testen keresztül…
Talán már találkozott olyannak akit „megcsípett” az áram. Ezeket az eseteket azon szerencsések tudják elmesélni, akik néhány ms (!) időre az áramkörbe kerültek, de az áramkör kellően gyorsan megszakadt, és nem létfontosságú szervet érintett (mint a szív).
A többiek ilyen élményekről nem tudnak beszámolni! 🙁
Óvatosság, megelőzés!
Senki sem szeretne áramütést szenvedni, mégis elég gyakran történnek balesetek.
Ezek lehetnek figyelmetlenségből, meghibásodásból, vagy olyan körülményektől amikor pl. folyadék kerül az aktív vezető, és a test közé. Ezért veszélyesebb a fürdő, konyha, garázs, műhely, építkezi vagy ipari területek.
Ezért kell különösen körültekintőnek lenni a vizesblokkok, medencék közelében az elektromos készülékekkel. Létfontosságú minden szabad hálózati vezetéket megvizsgálni használat előtt.
(minden hosszabbító, minden villamos csatlakozású készülék, aminek saját vezetéke van)
Bármilyen sérülést tapasztalható a vezetéken NE használja a készüléket! Nem éri meg!
Ha bármilyen vezetéken sérülést / károsodást tapasztalunk, akkor forduljunk szakemberhez (legalább telefonon konzultáljunk). Olcsóbb szakszerűen javítani a vezetéket, vagy új hosszabbítót venni, mint az áramütéssel járó súlyos következmények bármelyike.
Megelőzés: Ma már mindenki számára elérhető technológia az áramvédő kapcsoló beépítése
(ÁVK vagy FI relé). Erről bővebben: itt.
Ez egy villamos készülék, amit a biztosíték táblában szoktunk elhelyezni. (Új hálózatoknál, és felújításoknál kötelező beépíteni. De régi hálózatokban még nincs mindenhol.)
Akinek pedig már be van építve az ÁVK (FI relé) annak pedig annyi dolga maradt, hogy rendszeresen ellenőrizze, vagy ellenőriztesse a megfelelő működését például velem.
Hogyan véd ez az eszköz?
Az eszköz képes 10-40ms(!) alatt megszakítani az áramkört hibaáram esetén. Amivel elkerülhetőek a kritikus áramütések. Minden esetben amikor az eszköz működésbe lép(lekapcsol) meg kell keresni az okát.
Az eszköz idővel képes elhasználódni, és akkor nem látja el biztonságosan a funkcióját.
Az ÁVK meghibásodása olyan következménnyel is járhat, hogy hibaáram esetén NEM kapcsol le, tehát az áram(hibaáram) zavartalanul roncsolhat.
Ezért fontos rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén cserélni. Az öregedés, a kopás a védelmi eszközökre is negatívan hat. 10 évesnél idősebb eszközöket érdemes műszeresen bemérni, szükség esetén pedig megtervezni a cseréjét.
Keressen bizalommal a biztonság érdekében.
Mégtöbb infó az áram veszélyeiről a wikipedián: itt.

